
A mama-mama régóta megy. De kb. 1-2 hete elkezdte mondani, hogy Ana-Ana-Ana, és már azt is hallhattam, hogy Anya-Anya. Tök jó:-)
Szerintem biztos, hogy később fog elkezdeni beszélni, mint az átlag, mivel Oli általában svédül karatyol hozzá. És láss csodát, tegnap Anyu megjegyezte, hogy én is sokszor svéd szavakat mondok neki. Nem tudok svédül, de 1-2 szó már tényleg automatikusan jön. Észre sem veszem.
Amúgy mindkét nyelven megérti a dolgokat. Oli mond neki valamit svédül. Megérti. Kicsit később más szituban ugyanazt mondom én magyarul. Megérti. Ez jó. Remélem nem csak érteni fogja, hanem beszélni is.
1. Porszívózás nagyon bejön Daninak. Kergeti a porszívó fejét, rámászik a porszívóra, stb. Amikor kikapcsolom, sír, hisztizik. :-)))) (Amúgy az orrát nagyon szépen engedi porszívózni, Ő tartja oda a térdünkön ülve, nem kell lefogni, lefektetni a földre...)
2. Ma először odaadtam neki a telefonomat. Mivel munkaeszköz,1. vigyáznom kell rá, 2. sokat hallotta már, hogy "halló". Mit csinált? Rögtön a füléhez rakta és 2x belemondta:"Halló".
Kicsit lepődtem csak meg, mert sokat hallja és látja, mit "kell" ilyenkor csinálni. De talán a tudatos "mámá" után ez volt az első értelmes szava. :-)
Én magyarul, felnőtt nyelven, Dani meg nem tudom milyen nyelven, de baba-nyelv az tuti.
Szóval Ő mond valamit, én meg válaszolok, vagy kérdezek az "adott témával" kapcsolatban valamit. Erre ő válaszol, bőven kifejtve. És ezt ismételgetjük, amíg el nem mesél mindent. Persze én halkabban, Ő meg nagyon hangosan.
Ez nagyon tetszik mindkettőnknek, tök jó.
Dani ma elkezdte mondani, hogy "Mem".
Valószínű, hogy ez abból következik, hogy egyre többször hallja tőlünk azt, hogy nem. Leginkább a lépcső alsó fokánál, ahova sarokvédőket raktunk fel. Persze semmit sem érnek, mert Csumpi egyetlen laza mozdulattal lelöki.
Na, amikor elkezd a lépcső felé közelíteni ill. már majdnem odaér a lépcsőhöz és látom, hogy mi célzatból "békázott" vagy mászott el addig, akkor Rá szólok, hogy "Nem." (Már ha látom.) Erre Dani megijed, megretten, keze megáll a levegőben. 1 mp-ig. Aztán nyúl, erre én: "Nem szabad! Nem." Keze megáll, persze már csak 0.5 mp-ig. Nyúl az élvédőhöz, én mondom "Nem szabad! Júj! Nem szabad! Dani.". (Ezeket persze nagyon komoly hangsúllyal mondom.) Erre ő elkezd röhögni és lelöki a kezével azt a sz.r sarokvédőt. Ezt eljátszuk kb. 5x, majd már nem bírván a komoly, szigorú anyaságot elkezdek én is röhögni. És röhögünk mindketten, miközben az sarokvédőt tuszkolom vissza a helyére.
(Miért gondolja azt, hogy ez egy jó játék? De nem tudok már mit csinálni...)
Az Olok család minden napjairól